1. Egy év háború Ukrajnában
Most pénteken lesz pontosan egy éve, hogy elkezdődött az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus. Azon a végzetes február 24-én kezdődött Oroszország inváziója Ukrajnába, amelyet eredetileg "villámhadműveletnek" terveztek, de amely fokozatosan kicsúszott a Kreml kezéből.
A háborús adatok katasztrofálisak: az ENSZ becslése szerint Európa (hivatalosan) 8 millió embert fogadott be, Németország és Lengyelország több mint egymillió kitelepítettet. Spanyolországban a menekültek száma 166 ezerre emelkedett. A menekültek becslések szerint 90%-a nő és gyermek, a férfiak többsége pedig a logisztikai és katonai követelmények miatt hátramaradt. Ez a dráma a második világháború óta a legnagyobb európai menekülthullámot jelenti.
Eközben nemzetközi szinten egyre feszültebb a helyzet: az Egyesült Államok azt állítja, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy Kína azt tervezi, hogy még jobban belekeveredik a konfliktusba, fegyvereket ad Moszkvának, és figyelmezteti az ázsiai óriást, hogy ennek a lépésnek következményei lesznek a nemzetközi kapcsolatokra. Scholz és Macron viszont egységre szólítja fel az európai partnereket a konfliktusban, és arra ösztönzi őket, hogy kifejezettebben vegyenek részt Ukrajna katonai támogatásában. Alig néhány nappal ezelőtt egy ukrán katonai konvoj szállt le Spanyolországban, hogy kiképzést kapjon a harckocsik és légvédelmi ütegek használatára.
A konfliktus megoldásától távol áll, a humanitárius dráma tovább fokozódik. Ezt a helyzetet súlyosbítja az olyan országok, mint Fehéroroszország és Moldova türelmetlensége, amelyek növelhetik Oroszország támogatását a konfliktusban, valamint azok a pletykák, amelyek szerint Moszkva még ebben a hónapban offenzívára készül.
Végre úgy tűnik, hogy a kardok végre a levegőben vannak. Múlt hétfőn Joe Biden amerikai elnök Kijevbe látogatott, Putyin pedig másnapra olyan beszédet jelentett be a nemzetnek, amely megfordíthatja a helyzetet.
2. Földrengés Szíriában és Törökországban: egy héttel a katasztrófa után
Tíz nappal a Törökország és Szíria határát megrázó végzetes földrengés után kezdenek megérkezni az első többé-kevésbé stabilizált adatok a rengés következményeiről. Míg Szíriában a földrengésnek 5000 halálos áldozata volt, addig Törökország, a leginkább érintett ország, a halottak számát 40 000-re becsüli.
Törökországban felelősségre vonták a földrengéseknek nem ellenálló épületek építéséért felelős ingatlancégek egy részét. A nyomozással 254-re emelkedett az eljárás alá vont személyek száma, akik közül 55 személyt már előzetes letartóztatásba helyeztek. Másfelől úgy tűnik, hogy a szíriai szerencsétlenség olyan mértéket öltött, hogy egyes országok, amelyek az országban dúló háború kezdete (2011) óta nem tartottak fenn kapcsolatokat az al-Aszad-kormánnyal (például Szaúd-Arábia és Jordánia), úgy döntöttek, hogy ideiglenesen fenntartják azokat. A kapcsolatok helyreállításának célja a humanitárius segélyek küldése. Eközben az Egyesült Arab Emírségek, amely partner az al-Aszaddal való regionális kapcsolatok normalizálásában, 100 millió dollárt ajánlott fel a rezsimnek, hogy segítsen neki túljutni a nehézségeken.
A Szíria és a régió egyes országai közötti kapcsolatok felengedésével párhuzamosan az Egyesült Államok feloldott néhány szankciót, és Európa is elkezdte fontolóra venni azok felülvizsgálatát. Úgy tűnik, hogy a földrengés lehetőséget kínál a szíriai rezsim számára nemzetközi kapcsolatainak javítására, valamint a több mint egy évtizede megtizedelt rezsim stabilizálására.
3. Gazdaság: Az infláció széles körben mérséklődik, de még mindig hatással van az élelmiszerárakra
A múlt héten beszámoltunk arról, hogy az infláció mérséklődni kezdett, és hogy ez, úgy tűnik, bátorította az európai gazdaságokat, amelyek javították a következő hónapokra vonatkozó pénzügyi előrejelzéseiket. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy egyes területeken az áremelkedés nem lassul, mint például egyes alapvető élelmiszerek esetében.
Az élelmiszerágazatban az infláció, amely már az ukrajnai konfliktus kezdete előtti hónapokban is jelen volt, a háborúval együtt robbanásszerűen megnőtt, mivel Ukrajna és Oroszország jelentős szerepet játszik a búzatermesztésben. Különösen az orosz termékek uniós blokádja és a Putyin elleni szankciók miatt az áremelkedés gyorsan eszkalálódik.
Egy évvel a háború kezdete után a maginfláció, amely a szakértők körében a legaggasztóbb, veszélyes 7,5%-on áll, míg az élelmiszer-infláció 15,4%-ra emelkedik, ami a legszegényebb jövedelműeket bünteti.
4. Renfe-botrány: a főnök és a kettes számú főnök lemondott a vonatméret hibája miatt
Néhány héttel ezelőtt a spanyol közvéleményt sokkolta a RENFE sokadik működésképtelensége: az Asztúria és Kantábria számára tervezett vonatok túl nagyok voltak, olyannyira, hogy nem tudtak áthaladni a régió egyes alagútjain.
Kezdetben az ADIF és a Renfe néhány vezető tisztségviselője lemondott, és úgy tűnt, hogy ezzel minden véget ért, de valószínűleg azért, mert közelednek a regionális választások, és ez az ügy erősen megrázta az érintett közösségek helyi politikáját, ebben az esetben a accountability tovább ment a vártnál. Hétfőn bejelentette lemondását a RENFE vezetője (Isaías Tobias) és a közlekedési tárca kettes számú vezetője (Isabel Pardo de Vera).
5. Gazdaság és éghajlat: a CEPSA folyosót nyit a hidrogén Rotterdamba történő szállításához
Az ACTE holland vállalati konzorcium és a Respol tegnap egyetértési nyilatkozatot írt alá, amelyben a két fél elkötelezte magát, hogy megállapodást köt az Algeciras és Rotterdam közötti tengeri szállítás megkönnyítése érdekében. E szállítás során nagy mennyiségű, ipari célokra használt zöld ammóniát szállítanának.
Ez a folyosó a tervek szerint 2027-re nyílik meg, lehetővé téve a CEPSA számára az észak-európai piacra való belépést, és megnyitva az ajtót az ezen anyag felhasználásában érdekelt ügyfelek potenciáljának növelésére, amelyet a spanyol vállalat az ibériai ország déli részén termel.
A megállapodás olyan nagy horderejű volt, hogy Teresa Ribera ökológiai átmenetért felelős miniszter és Rob Jetten holland energiaügyi miniszter aláírta a megállapodást és egy kiegészítő egyetértési nyilatkozatot a hidrogénügyi együttműködésről. Ez a megállapodás 5 évre szól, és az EU is üdvözli azt a szándékát, hogy vezető szerepet kíván betölteni a zöld gazdaságra való átállásban.