Kiberbiztonság Tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen veszélyeknek vagyunk kitéve?

Amikor kiberbiztonságról vagy információbiztonságról beszélünk, a hálózati infrastruktúra védelmére összpontosító ágazatra utalunk, nemcsak vállalati szinten, hanem az egyéni felhasználók szintjén is. A kiberbiztonság a számítógépek, szerverek, mobileszközök, elektronikus rendszerek, hálózatok és adatok rosszindulatú támadások elleni védelmét jelenti. 

Napjainkban sokféle fenyegetésnek vagyunk kitéve, amelyek minden nap egy sebezhető rendszert vagy hálózatot keresnek. Az INE információi szerint 2020 végén Spanyolországban 31 980 000 rendszeres internethasználó volt, azaz a 15 és 80 év közötti lakosság több mint 85%-a legalább heti két-három alkalommal használja az internetet. A médiából származó állami információk szerint a spanyol vállalatok hetente átlagosan 500 kibertámadást kapnak, amelyek átlagos költsége 162 300 euró. Ez meglehetősen aggasztó tény, mivel ezek a támadások az idő múlásával egyre gyakoribbá válnak.

A kiberbiztonság mindennapi életünk részévé vált, és mindannyiunk számára elérhető közelségbe került. Megértéséhez nem szükséges nagy tudás, hanem inkább az az érdeklődés, hogy tudjuk, hogyan kell cselekedni és védekezni a különböző fenyegetésekkel szemben, amelyeknek ki vagyunk téve, amikor az eszközeinket használjuk és az interneten szörfözünk.

De nem minden kiberbiztonság egyforma; a kiberbiztonsági fenyegetések különböző módon jelentkezhetnek. A kiberbiztonságot három fő fenyegetés fenyegeti:

o   El dA számítógépes bűnözés alapja a rendszerek megtámadása pénzügyi haszonszerzés vagy megzavarás céljából.

o   A kibertámadásokat gyakran politikai célú információgyűjtés céljával hozzák összefüggésbe.

o   A kiberterrorizmus célja az elektronikus rendszerek gyengítése pánik vagy félelem keltése érdekében.

De hogyan szerzik meg az irányítást a számítógépes rendszerek felett? 

Ezek a kiberbiztonságot fenyegető főbb módszerek:

1. Rosszindulatú szoftverek

Ez olyan rosszindulatú szoftverre utal, amelyet egy kiberbűnöző azért hozott létre, hogy megzavarja vagy károsítsa a felhasználó számítógépét. Ez az egyik leggyakoribb kiberfenyegetés.

Különböző típusú rosszindulatú szoftverek léteznek, többek között a következők:

-       Vírus: önmagát szaporítani képes program, amely egy tiszta fájlba ágyazódik be, és az egész számítógépes rendszerben terjed, és rosszindulatú kóddal fertőzi meg a fájlokat.

-       Trójaiak: olyan rosszindulatú szoftverek, amelyek legitim szoftvernek álcázzák magukat. A kiberbűnözők becsapják a felhasználókat, hogy trójaiakat töltsenek a számítógépükre, ahol azok kárt okoznak vagy adatokat gyűjtenek.

-       Spyware: olyan program, amely titokban rögzíti a felhasználó tevékenységét, hogy a kiberbűnözők felhasználhassák ezeket az információkat.

-       Ransomware: olyan rosszindulatú szoftver, amely a felhasználó fájljait és adatait zárolja, és azzal fenyegetőzik, hogy törli azokat, hacsak nem fizet váltságdíjat.

-       Adware: reklámszoftver, amely rosszindulatú programok terjesztésére használható.

-       Botnetek: rosszindulatú szoftverekkel fertőzött számítógépek hálózatai, amelyeket a kiberbűnözők arra használnak, hogy a felhasználó engedélye nélkül végezzenek online feladatokat.

2. SQL kód befecskendezés

Az SQL (Structured Query Language) injekciót arra használják, hogy átvegyék az irányítást és adatokat lopjanak az adatbázisból. A kiberbűnözők rosszindulatú kódot illesztenek be egy adatbázisba egy rosszindulatú SQL utasítás segítségével. Ez hozzáférést biztosít számukra az adatbázisban található érzékeny információkhoz.

3. E-mail hamisítás 

Ilyenkor a kiberbűnözők egy olyan e-mail platformon keresztül támadják meg áldozataikat, ahol legitim vállalatnak adják ki magukat, és bizalmas információkat kérnek.

4. Man-in-the-middle támadások

A "man-in-the-middle" támadás a kiberfenyegetések olyan típusa, amelyben egy kiberbűnöző két személy közötti kommunikációt hallgat le, hogy adatokat lopjon el. 

5. Szolgáltatásmegtagadási támadás

Alapja a rendszer használhatatlanná tétele, és a hálózatok és szerverek forgalmának túlterhelésével megakadályozza a szervezetet a létfontosságú funkciók ellátásában.

 És hogyan védekezhetnek a vállalkozások és a magánszemélyek a kiberfenyegetések ellen?

1. Ne kattintson ismeretlen feladóktól vagy weboldalakról érkező e-mailekben található linkekre: ez a rosszindulatú programok terjedésének egyik módja.
2. Kerülje a nem biztonságos Wi-Fi hálózatok használatát nyilvános helyeken.
3. Frissítse szoftverét és operációs rendszerét, hogy kihasználhassa a legújabb biztonsági javítások előnyeit.
4. Használjon vírusirtó szoftvert a fenyegetések észlelésére és eltávolítására. Emellett folyamatosan frissítsen, hogy jobb szintű védelmet kapjon.
5. Használjon erős jelszavakat, azaz olyan jelszavakat, amelyek nem kiszámíthatóak vagy könnyen kitalálhatóak.