A HÉT 5 FÉNYPONTJA

1.      Bolsonaro-párti tüntetők megpróbálják megrohamozni a brazil kormány intézményeit

A tavaly október 30-i választások után úgy tűnik, hogy Brazíliában zavaros a víz. Lula szoros választási győzelmével (a szavazatok 50,9%-át szerezte meg, megelőzve Bolsonaro 49,10%-át) a vita már a kezdetektől fogva készen állt.

Már a progresszív jelölt győzelmét követő órákban több tüntetés, útlezárás, sőt az ország rendőrsége és katonai erői a választási eredmények megsemmisítésére szólítottak fel.

Így a feszültség az elmúlt hetekben egyre nőtt, és múlt vasárnap tetőzött, amikor megrohamozták a brazíliai kongresszust. Bolsonaro támogatóinak tömege áttörte a rendőrségi kordont, és behatolt az ülésterembe, az útjukba kerülő bútorokat tönkretéve. A szándék az volt, hogy egy olyan "dominóhatást" hozzanak létre, amely a brazil állami intézményeket sakkban tartja.

Ezt az eseményt, amely pontosan két évvel a főváros elleni támadás után történt az Egyesült Államokban, az EU valamennyi tagja és az Egyesült Államok is elítélte. Ugyanakkor Brazílián belül a jobboldal nagy része is elutasította ezeket az intézkedéseket, míg a baloldal abszolút elítélő volt. Ezen a vonalon Lula maga is bűnrészességgel vádolta az ország egyes rendőri intézményeit.

Végül a támadás után a hadsereg maga oszlatta fel a kongresszus körül megmaradt bolsevikbarát táborokat, valamint néhány intézményt és rendőrőrsöt országszerte. A fogvatartottak száma jelenleg 1500 fő, és további beavatkozások sem kizártak. Ebben az értelemben a brazil kormány kategorikusan kijelentette: ezek az események nem maradnak büntetlenül, és ésszerű, de határozott válasz várható.

Végül érdemes megjegyezni, hogy Jair Bolsonaro néhány nappal ezelőtt magángéppel elhagyta Brazíliát, és az Egyesült Államokba, Floridába utazott. Onnan nemrég egészségügyi problémák miatt kórházba került, és mindezeket az eseményeket a távolból figyelte. A hívei tetteinek elítélése félénk és szűkszavú volt, és egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem tér vissza az országba az ellene esetleg indított bírósági eljárás miatt, ami megnehezíti a visszatérését az országba.

2.      Kevin McCarthyt választják az amerikai képviselőház új elnökévé.

Hosszú, 4 napos ülésszakon és 15 különböző szavazáson átívelő út után úgy tűnik, hogy az amerikai felsőházban kialakult patthelyzet a végéhez közeledik. Az 57 éves kaliforniai Kevin McCarthyt 216 szavazattal választották meg a posztra.

Bár a republikánusok kezdettől fogva többségben voltak, a párton belüli repedések a mérsékeltek és a "trumpisták" között nyilvánvalóvá váltak. Mintegy 20 republikánus képviselő az utolsó pillanatig tárgyalt, hogy biztosítsa szavazatát. A forgatókönyv nyilvánvalónak tűnik, McCarthy trumptól való függőségét a kaliforniai egy nyilvános nyilatkozatában tette egyértelművé, amelyben személyesen köszönte meg a volt elnöknek a tárgyalások folytatásáért tett erőfeszítéseit.

Így az egyes szavazások után újrafogalmazott tárgyalások révén a republikánusok legkonzervatívabb részének kívánságai engedményeket kaptak, olyannyira, hogy világossá tették, nem fogják megkönnyíteni az új elnök dolgát. Sőt, a republikánusokon belül akkora a feszültség, hogy az egyik szavazás után McCarthy még Gaetzzel, az egyik Trump-párti kongresszusi képviselővel is szembeszállt.

Érdekes, de bizonytalan forgatókönyv nyílik meg. McCarthynak zsonglőrködnie kell majd pártja jobboldali részeivel, miközben tudatában kell lennie annak, hogy újra kell építenie a hidakat a demokrata frakcióval. Még így is úgy tűnik, hogy McCarthy egyelőre inkább azzal foglalkozott, hogy pártja legjobboldalibb rétegeit közelítse magához, változtasson a Capitolium elleni támadással kapcsolatos álláspontján (amelyet kezdetben határozottan elítélt, és amellyel szemben az utóbbi időben már langyosabb álláspontot képvisel), vagy menjen el Donald Trump volt elnök rezidenciájára, hogy lefényképeztesse magát és tárgyaljon vele.

3.      Iráni tüntetések: folytatódnak a kivégzések

A hetek során figyelemmel kísértük az iráni tüntetéseket. Ami eredetileg lehetőségként mutatkozott be az ország megnyitására és a kulturális és gazdasági szférában, valamint a nők társadalmi szerepében bekövetkező változásokra, úgy tűnik, hogy a reaktív intézkedések hullámában csonkult meg.

A tüntetéshullámok után úgy tűnik, hogy a rezsim a normalitáshoz való visszatéréssel akarja visszaszerezni a helyzet feletti ellenőrzést. Az erkölcsrendőrséget visszaállították, számos tüntetőt letartóztattak, ahogyan az iráni társadalom prominens személyiségeit is.

A letartóztatásokat az első ítéletek követték. Bár néhány esetben ezeket csökkentették, mint például Amir Nasr Azadani labdarúgó esetében, akit eredetileg halálra ítéltek, de végül 26 év börtönbüntetésre ítéltek. Ennek ellenére az ítéletek egy részét ratifikálták és végrehajtották. Így a jelentések szerint már négy tüntetést tartottak, az utolsó kettőt hétfőn.

A nemzetközi tiltakozások figyelmen kívül hagyásával és azzal az ürüggyel, hogy egy tüntetés során megölték a Baszidzs erők egyik félkatonai milicistáját, Mohamed Mahdi Karamit (22 éves) és Seyed Mohameni Hoseinit (39 éves) felakasztották. Az Amnesty International megjegyezte, hogy a tárgyalás "nem hasonlított egy komoly bírósági eljárásra", mivel rövid ideig tartott (kevesebb mint egy hétig), és a vádlottak nem választhattak ügyvédet, hanem bíróság által kijelölt ügyvédet kaptak. Ezen túlmenően a vádlottak azt állították, hogy a gyilkosság beismerését kínzással, több áramütés és a fejükre mért ütések után, amelyek eszméletlenné tették őket, csikarták ki belőlük.

Mohameni apja még kegyelemért is könyörgött, hogy fia kivégzésére ne kerüljön sor. Az interjút készítő újságírót ezt követően letartóztatták.

Nemzetközi szinten Josep Borrell, az EU diplomáciai vezetője, valamint Robert Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja elítélte a cselekményeket, és "bohózatnak" nevezte a tárgyalást.

Végső mérlegként meg kell jegyezni, hogy ez az elnyomó folyamat még messze nem ért véget. Bár eddig négy embert végeztek ki, 14 embert ítéltek halálra. Ezen kívül a tüntetések során közel 20 000 embert tartóztattak le, és 517 tüntetőt öltek meg a tiltakozások során.

4.      Meghal XVI. Benedek pápa

2022. december 31-én, 95 éves korában elhunyt a közelmúlt történelmének egyik legjelentősebb alakja. Benedek pápa, aki csaknem 10 évvel ezelőtt, 2013-ban, mindössze 8 év pápaság után lemondott hivataláról. Azóta is visszafogottan viselkedik, ami élete végéig elkísérte.

Pályafutása során Benedeknek számos problémával kellett foglalkoznia, többek között a vatikáni bankban folyó pénzmosás megreformálására tett kísérleteivel, a katolikus egyházon belüli gyermekbántalmazási botrányok kirobbanásával, valamint a teológiai kérdések újjáélesztésére tett többszöri kísérleteivel (amelyek a fiatalkori liberalizmusból később a kemény konzervativizmusba torkolltak).

Január 5-én, csütörtökön tartott temetésén 50 ezer hívő vett részt, akik a Szent Péter tér felhőzetében, a rózsafüzér imádkozásával együtt búcsúztak tőle. E hívek élén a jelenlegi Ferenc pápa állt kerekesszékében. Egészségi állapota miatt Giovanni Battista Re dékán elnökölt a szertartáson, bár a homíliát maga Ferenc tartotta, aki az utolsó pillanatokban megemlékezett az elhunytról: "Benedek, a vőlegény hűséges barátja, legyen tökéletes az örömöd, hogy véglegesen és örökké hallod a hangját".

5.      Orosz-ukrán konfliktus: Putyin rövid tűzszünetet hirdet, Spanyolország újra felfegyverkezik

Ami az ukrajnai helyzetet illeti, az elmúlt napokban néhány új fejlemény történt.

Az első Vlagyimir Putyin javaslata egy 72 órás tűzszünetre az ortodox karácsony idejére. Erre a javaslatra Ukrajna félénken és gyanakodva reagált, elutasítva azt. Ahogy az várható volt, az egyoldalú tűzszünetet nem tartották be. A két ország egymást vádolta a paktum megszegésével, Ukrajna pedig "csapdának" nevezte azt. Az ezt követő órákban harcok és tüzérségi tűz tört ki a Donbassz különböző részein, elsősorban Zaporija és Luhanszk térségében.

A második a tűzszünet első óráival egy időben érkezett, és a tó túloldaláról érkezett. Az amerikai kormány 3 milliárd dollár értékű új katonai segélycsomagot jelentett be, amely páncélozott járművek szállítását is magában foglalja. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott Franciaországország és Németország is, amelyek Joe Bidennel folytatott tárgyalásokat követően csatlakoztak a szekérhez, és beleegyeztek, hogy új légvédelmi ütegeket küldenek. Patriot.

A legfrissebb hír az elmúlt néhány órában érkezett, és a spanyol fegyveres erők vezetőjének, Felipe királynak a védelmi költségvetés növelésére vonatkozó nyilvános bejelentése. A király rámutatott, hogy Spanyolországnak növelnie kell a védelmi költségvetést, amelynek kevesebb mint 5 éven belül a teljes nemzeti GDP 2%-át kellene kitennie. Így ezt a (NATO-tagok számára kötelező) növelést a Putyin Oroszországa által jelentett "közvetlen veszély" miatt azonnali szükségszerűségként kötötte össze.

A különböző államoknak a konfliktusba való bevonásával és újrafegyverkezésével úgy tűnik, hogy a kardok ismét előkerültek.