A hét 5 legjobb története

1.      Törökországban és Szíriában fokozódik a földrengéstragédia

Egy héttel a török-szíriai határon pusztító hatalmas földrengés után a halálos áldozatok száma kezd stabilizálódni, és a hétfő hajnali órákban bekövetkezett tragédia valódi mértéke is kezd elhatalmasodni.

Az új hivatalos adatok szerint a halottak száma 33 000 (29 700 Törökországban és 3500 Szíriában). Úgy tűnik, hogy a halálos áldozatok száma a vártnál valamivel magasabb, mivel a földrengés utáni első órák már elteltek, amelyek kulcsfontosságúak a romok alatt rekedt túlélők kimentéséhez.

Másrészt a nemzetközi segítség kulcsfontosságú volt az első napokban. Az uniós országok, valamint néhány közel-keleti ország által a mentési erőfeszítésekhez és a mindent elvesztett emberek számára ideiglenes lakóhelyet biztosító táborok építéséhez nyújtott segítség kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy a helyzet ne fajuljon el az irányítás alól. Más gesztusok, mint például az al-Aszad-rezsim elleni amerikai gazdasági szankciók enyhítése, a földrengés által érintett területek közép- és hosszú távú újjáépítését hivatottak segíteni.

Olyannyira, hogy a földrengés miatt úgy tűnik, még a szíriai háború is háttérbe szorult. A törökországi Kurdisztánnak a földrengéssel határos területén a kurd erők tűzszünetet hirdettek, és ígéretet tettek arra, hogy nem támadják meg a földrengés sújtotta területeket, és nem mozognak azokon keresztül. Az ellenkező végletnek tűnik a dzsihadista csoport viselkedése az Ibidben, egy lázadó csoportok által ellenőrzött területen, ahol Hayat Tahrir al SahmA szíriai kormány azzal fenyegetőzik, hogy nem engedélyezi a humanitárius segélyek eljuttatását sem a nemzetközi szervezetek, sem pedig Bassár el-Aszad szíriai kormánya részéről.

Úgy tűnik, enyhültek a Törökország és szomszédai, Görögország és Örményország közötti tipikus geopolitikai feszültségek is, amelyek megkönnyítették a humanitárius segélyek átjutását az általában szigorú határaikon.

Az elmúlt napok fejleményei még váratnak magukra. A földrengés új feszültségeket is okozott. Szíriában ez csak tetézi az elmúlt években háborútól gyötört régió szerencsétlenségét, amelyet a kormányerők, a lázadók és a török milíciák a senki földjén ostromolnak. Törökországban az ellenzék egyes részei máris a kormányt hibáztatják a rossz infrastruktúra miatt, és néhány ilyen építőipari vállalatot máris megbírságoltak vagy bezártak.

2.      Az USA és Kanada akár 4 léggömböt is lelő a légtérben

A múlt héten egy filmbe illő hír keltette fel a műsorvezető figyelmét. Az amerikai hatóságok egy azonosítatlan légi tárgy jelenlétére figyelmeztettek a légterükben. Miután lelőtték, kiderült, hogy nem más, mint egy léggömb.

Az elmúlt napokban mind az amerikai, mind a kanadai hatóságok egyre több ilyen objektumot észleltek, mígnem hétfőn a negyedik ilyen tárgyat lőtték le a Michigan melletti Huron-tónál.

Miközben a zűrzavar folytatódik, a kanadai és az amerikai hírszerző szolgálatok továbbra is gyűjtik az információkat az eszközökről és azok céljáról. Emlékeztetni kell arra, hogy ugyanezen léggömbök szerzőségét Kína is elismerte, és azt állította, hogy meteorológiai információk gyűjtése céljából készült eszközökről van szó, amely magyarázat (nyilvánvalóan) nem győzte meg az Egyesült Államokat.

További meglepő hír, hogy maga a kínai kormány jelentette be, hogy újabb azonosítatlan légi objektumot fedeztek fel légterük felett, ezúttal a Sárga-tenger felett, Qingdao közelében.

Ezek a rejtélyes fejlemények egybeesnek a kínai és japán katonai műveletek fokozódásával - utóbbiak közvetlen amerikai támogatással és együttműködéssel - a kelet-ázsiai Dél-Ázsiában, amely évtizedek óta geopolitikai feszültségek és viták színtere. Meglátjuk, hogyan alakul a feszültségek fokozódása az elkövetkező hetekben.

3.      Bonyolultabbá válnak az ukrajnai fegyverszállítások

Egy évvel az orosz-ukrán háború után a Volodomir Zelenszkij vezette ország fegyveres támogatása meginogni látszik. Hetekig tartó feszült tárgyalások után és az amerikaiak nyomására a németek engedtek abból a szándékukból, hogy tankokat küldjenek az országba. LeopardA két oldalt kulcsfontosságúnak tartják a konfliktus alakulása szempontjából a következő hetekben.

De nem minden ment a várakozásoknak megfelelően: a több mint 100 harckocsi kiküldését támogató lavinát, amely elsősorban az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Németországból érkezett volna, némi hűvösséggel fogadták. Csak Lengyelország, amely a konfliktus során végig határozottan harcias álláspontot képviselt, Portugália és Kanada csatlakozott a kezdeményezéshez (és meglehetősen korlátozott hozzájárulásokkal).

A másik oldalon olyan országok, mint Svédország, Spanyolország, Dánia és Hollandia jelzik, hogy hajlandóak segíteni, de nem részletezik, hogy mikor és hogyan. Ez a hozzáállás némi nyugtalanságot okozott Németországban, amely máris nagyobb határozottságot kért.

Tekintettel a helyzetre és a február végén várható orosz offenzívára, amelyet a múlt héten említettünk, Németország úgy döntött, hogy a régebbi Leopard harckocsikat is elküldi, összesen mintegy 80 Leopárdot szállítanak még ebben az évben.

4.      Gazdaság: Brüsszel optimista: Európa elkerülte a recessziót, és nagyobb növekedést jósol Spanyolországnak

A viharok enyhülni látszanak. Brüsszelből tegnap megerősítették, hogy a recesszió veszélye elhárult, bár "épphogy". Így a GDP ráta várhatóan nem csökken, hanem 0,9%-kal emelkedik. Ami a spanyol gazdaságot illeti, úgy tűnik, hogy az előrejelzések is javulnak, 1,4%-os növekedést várnak (négy tized százalékponttal magasabbat, mint a korábban várt 1%). Ezzel Spanyolország az EU-n belül a legnagyobb növekedést felmutató országok közé tartozik, megelőzve például Olaszországot (0,8%) vagy Franciaországországot (0,6%).

Az EU szerint Spanyolország növekedésének oka ebben a háború által jellemzett nehéz évben a turizmus fellendülése (amelyet a korábbi években a COVID-válság gyengített), a magánfogyasztás növekedése, az infláció mérséklődése és a gazdaságélénkítési tervek lendülete volt, amelyek megkönnyítették a hazai és külföldi befektetéseket az ibériai területen.

Az EU azonban rámutatott, hogy az optimizmus nem szabad, hogy kicsússzon a kezünkből, és kontraproduktív politikákat eredményezzen, például túlzott béremelést, ami áremelkedéshez vezethet.

Ami az európai helyzetet illeti, vannak jó hírek is. Úgy tűnik, az EU azt feltételezi, hogy elértük az inflációs plafont, és az infláció kezd mérséklődni. Emellett úgy tűnik, hogy az energiaárak is stabilizálódtak, amit a vártnál kevésbé kemény tél miatt alacsonyabb energiafelhasználás is elősegített.

Mindent egybevetve, az új gazdasági előrejelzéseket óvatos optimizmussal fogadták Brüsszelben, ahol Pascal Donohoe pénzügyminiszter szavaival élve "óvatosnak kell lennünk, de bizakodóak vagyunk".

5.    A fotovoltaikus önfogyasztás 2022-re megduplázódik

Tavaly több tényező együttesen a fotovoltaikus önfogyasztási rendszerek telepítésének példátlan mértékű növekedéséhez vezetett. A háború miatt az egekbe szökő árak, valamint a támogatások a Next Generation úgy tűnik, felgyorsította az átállást ezekre az új fogyasztási formákra.

Csak tavaly Spanyolországban több mint 200 000 háztartási és 23 000 vállalati telepítés történt. Ezek a számok 300 000-re növelik az ezzel a technológiával rendelkező otthonok számát, valamint 54 000 vállalatot. A becslések szerint az energiatermelő kapacitás elérné az országos kereslet közel 2%-át.